MÉMOSZ-székház

A városligeti felvonulási téren létrehozott szakszervezeti székház tömb első tagja a háborúban rommá lett Park Szanatórium helyén épített SZOT-székház lett, majd közvetlenül mellette 1950-re fejezték be a MÉMOSZ- (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) székházat. Tervezői: Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György a negyvenes évek végén, a XX. század magyar építészetének egyik legjobb periódusában -  közvetlenül a szocreál bevezetése elõtt – egy elegáns, funkcionalitásában is harmónikus épületet alkottak. (Az 1951-ben összehívott “nagy” építészkongresszuson emlegették is, mint a dekadens nyugati építészet elrettentõ példáját.)

A tizennégy hengeres pillérből álló tartósor által hordott, vasbeton vázas, négy emeletes irodaépület nyugati homlokzatához a déli oldalon egy keskeny átjáró csatlakozik, mely a szintén vasbeton vázas kongresszusi központba visz. A tér felé néző, keleti főhomlokzat  szintenként vízszintes betongerendákkal osztott üvegfal. A tartópillérek közvetlenül a homlokzat előtt állnak. Az egész homlokzatot egy előreugró „szalagkeret” övezi, a  második és a harmadik emeleten a második és ötödik pillér között egy kubikus tömb ugrik a tartóelemek elé, mindez dinamikussá teszi a hatalmas  felületet.

A négyszög alaprajzú kongresszusi központ főhomlokzata a Városligeti fasorra néző déli homlokzat. A felső szintjén egy erkély tömör mellvédje húzódik. Az efölötti falsíkon egy építkezést ábrázoló, kubikus formákból alakított, csak a kontúroknál kimélyített laposdombormű látható.

Napjainkban már nívós irodaház. Időközben műemlékké nyilvánították, és igényes  felújítása (tervező: Eric van Egeraat) egy egyezségnek köszönhető: az 1999-ben privatizált SZOT-székházat az új tulajdonos csak úgy bonthatta (helyébe új irodaházat építve), ha a MÉMOSZ-székházat felújítja. Így jött létre 2002-ben   Liget Center irodaház.