Fertőtlenítő Intézet

1913. február 17-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Fertőtlenítő Intézet a székesfővárosban. Az intézmény ugyanott működött akkor, ahol ma is megtaláljuk: a Váci út 174. szám alatt. Ez volt az első olyan közegészségügyi otthon Budapesten, amely végre modern, korszerű eszközökkel védekezett a fertőzések ellen.

Budapesten a tízes években a lakosság számának növekedése és elszegényedése miatt nagyon megnőtt a fertőzések veszélye, a tífusz és a kolera, amelyek elleni védekezésre a Gyáli úti intézet már alkalmatlan volt.

Három év alatt készült el Európa egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt fertőtlenítőközpontja. Hatékonyságát részben azzal érte el, hogy a területet elzárták a külvilágtól, azaz a fertőtlenítőt határoló telket gondosan beépítették. Így a fertőzötteknek kitűnő védelmet biztosítottak. A Váci úti rész elején a fürdők kaptak helyet, ezt követték a fertőtlenítő csarnokok.

Langyos zuhanyt, lysoformoldatot és káliszappant használtak egyéni fertőtlenítésekkor. A fertőzötteket először az intézet fertőzött oldali udvarában gyűjtötték össze; az egyéni fertőtlenítés után egy kijárón szállították át a tiszta oldali udvarra.

A rendszer úgy épült fel, hogy a gőzfertőtlenítőket és a sterilizátort a fertőzött oldalon, míg a formalingépeket és a légszivattyúkat a tiszta oldalon alkalmazták. A középső épületben kialakított mosókonyhákba szállították át a fertőzött ruhaneműt. Először lúgos meleg vízben áztatták, kifőzték, majd a gőzmángorlóba helyezték át.

Az épület harmadik traktusában, a tiszta udvarban találhatók az irodahelyiségek, a műhelyek, a garázsok, a tálaló és az ebédlőhelyiségek.

1915-ben 203 munkatárs dolgozott az intézményben. A fertőtlenítések mellett szaktanfolyamokat tartottak a vidéki orvosoknak és ápolóknak. 1945 után a fertőtlenítőt szovjet mintára átalakították. Ekkor már a rovarirtó szerek hatásmechanizmusának tanulmányozásával és egyéb kutatási tevékenységekkel is foglalkoztak az itt dolgozók. Rendszeressé váltak a laboratóriumi tudományos orvosi kutatómunkák és a járványvédelmi munkák is.

A Váci utcai székház csakhamar Budapest járványvédelmi központja lett, ahol statisztikát vezettek a fertőző betegekről, és innen tájékoztatták a tisztiorvost is. Ma az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete kapott helyet az épületben.