Csömöri úti, Városligeti lóversenytér

A „Pesti gyepen” Széchenyi István által 1827-ben létesített első lóversenytér köré az évtizedek során ipari körzet települt, így méltóbb helyet kellett keresni e fontos nemzeti létesítmény számára. Ezt az István mezőn, az Aréna és Csömöri (ma Dózsa György és Thököly) utak szögletében találták meg.

A korabeli sajtó szerint itt húsz éve még  „homokpuszta, merre a szem ellátott, jobbra a temetőig, balra a városligetig, közepén meg el egész a Rákospatak menti szántóföldekig”. És az 1880-ban itt elkészült versenypálya leírása: „A Csömöri út jobb felén, a száz ház végében kezdődik az új versenytér és elnyúlik egész a Kerepesi útig. A Városligetet a Kerepesi úttal összekötő Aréna út mentében van a lóversenypálya fehér farácsozata, faragott kapuival, bejárataival. Köröskörül csinos park 15,000 fával….. A versenypályának elnyújtott hossztengelyű elypsis-alakja van. A hossztengely 1056 méter, a kereszttengely mintegy 300 méter. ….. A versenytér északnyugati részén áll a két nagy tribün. A két épület már messziről szembe ötlik nagy arányaival, kivált az első osztályú, melynek két szeglettornya azonnal magára vonja a figyelmet. Ízléssel épült, hatalmas alkotmány, könnyed és elegáns, becsületére válik Fesztynek, a ki tervelte s el is készítette.” (Feszty Adolf – Árpád testvére – több neves épület tervezője, legkiemelkedőbb a Fonciére-palota.)

A versenypálya az  I. világháború végéig  működött. Funkcióját 1925-ben az új lóversenytér vette át. Megmaradt létesítményeinek bontására a Népstadion építését megelőzően került sor.